HTML

Fényes szellők

Források, újságcikkek a múltból.

Friss topikok

Propaganda osztály

Címkék

1947-es választás (1) Alföldi Népújság (1) alkotmány (1) államosítás (1) állatvédelem (1) Amerikai Egyesült Államok (1) békeharc (1) Békéscsaba (1) beszolgáltatás (1) Bölcske (1) Bor (1) Budapesti Nemzetközi Vásár (1) bűntény (1) csendőrség (1) Dolgozó Ifjúság Szövetsége DISZ (1) egyház (2) egyházellenesség (1) életszínvonal (2) életút (1) értelmiségi (1) film (1) földosztás (1) Földreform (1) Freisiner Tibor (1) Galyatető (1) Gál István (1) Gerő Ernő (1) háborús bűnös (1) halálbüntetés (1) hároméves terv (2) Honorárium (1) Horthy-korszak (1) humor (1) Illés Béla (1) ipari tanuló (1) Írók (1) jazz (1) Josip Broz Tito (1) jutalom (1) Kádár János (1) KALOT (1) karácsony (1) karikatúra (2) Keresztény Női Tábor (1) késés (1) Kisgazdapárt (1) Kiskunfélegyháza (1) kisnyilas (1) Kőbányai Zománcárugyár (1) koldus (1) könyvtár (1) kultúra (1) Kurek József (1) lapbetiltás (1) Losonczy Géza (1) lövöldözés (1) Magyar Dolgozók Pártja (2) Magyar Irodalom (1) Magyar Kommunista Párt (2) munka (1) munkafegyelem (1) munkaidő (1) Munkásőrség (1) munkásosztály (1) munkaszolgálat (1) N (1) népbíróság (1) nyereség-visszatérítés (1) nyilas (2) Nyilaskeresztes Párt (1) öntudat (1) Őszirózsás Forradalom (1) Osztapenko (1) Osztyapenko (1) OTI (1) Pályi Jenő (1) Papp Árpád (1) Parasztszövetség (1) parlamenter (1) Pécs (1) plakát (1) protekció (1) Radnóti Miklós (1) Rajk-per (2) Rajk László (3) Rákosi-per (1) Rákosi Mátyás (3) reakció (1) röplap (1) Slachta Margit (1) Sövényházi-Schön László (1) statárium (1) Steimnzetz (1) Steinmetz Miklós (1) svábok (1) szalámi-taktika (1) Szentandrás (1) szobor (1) Szociáldemokrata Párt (1) szonett (1) Szövetséges Ellenőrző Bizottság (1) Szovjetunió (1) Szovjet irodalom (1) Sztálin (1) Sztójay Döme (1) Tanácsköztársaság (1) termelékenység (2) tömegközlekedés (1) trockista (1) üdülés (1) újévi köszöntő (1) Újságírók (1) ülőhely (1) utcagyerek (1) vasút (1) Vatikán (1) vers (1) zene (1) Címkefelhő

Iratkozz fel!

Olvasóim

Az új Honfoglalás

2013.07.03. 14:02 eszengé

Az 1945-ös földreformot az előző év decemberében Debrecenben, a szovjet hadsereg által megszállt területen alakult Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelte el március 15-én, a 600/1945. M. E. rendeletben. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés utólag szentesítette a rendeletet az 1945. évi VI. törvényben.

A földreform az ideiglenes kormány legfontosabb intézkedése volt a Szovjetunióval kötött fegyverszüneti szerződés mellett.

A Dálnoki Miklós Béla, Horthy Miklós hadseregének tábornoka vezette kormány összetételét a szovjetek határozták meg, és benne a földművelésügyi posztot azért a kommunista Nagy Imre kapta, hogy a magyar agrárproletárok által évtizedek óta áhított földosztás a Magyar Kommunista Párthoz kötődjön.

A parasztok szívesen fogadták a földet, ennek ellenére az év végén tartott választásokon nem szívesen szavaztak a kommunistákra, és a választásokon a Független Kisgazdapárt szerzett nagy, 57%-os többséget.

Amikor a Kisgazdapárt 1946-ban az előkészítetlen és a szovjet nyomásra elkapkodva végrehajtott földreform túlkapásainak felülvizsgálatát helyezte kilátásba, a többi párt a kommunistákkal az élen a visszarendezés szándékával vádolták meg a Kisgazdapárt "reakciós" elemeit, megalakították a kisgazda-ellenes Baloldali Blokkot, tömegtüntetést szerveztek, és ezzel megkezdődött a demokratikus pártok felszalámizása és a kommunista párt menetelése az egyeduralom felé.

Földosztás Fóton 1945 tavaszán

Előzmények

A földkérdés a 20. század első felében és különösen a két világháború közt Magyarország egyik legégetőbb problémájává vált.

Az ország jellegzetes agrárországként hagyta maga mögött a második világháborút. A háború előtt a kilencmillió magyar állampolgár fele élt a földművelésből. Az ország 4,8 millió katasztrális holdnyi termőterületének csaknem egyharmadát kitevő 1070 birtokon a lakosság 0,06%-át kitevő nagybirtokos osztozott.

A középbirtokosoké volt másik egyharmad, a mezőgazdasági munkások, törpebirtokosok vagy föld nélküli cselédek, kubikosok és napszámosok tömegei pedig (akik az ország lakosságának egyharmadát képezték) mindössze a földterület egyharmadán osztoztak. (Oláh György szociográfiája címében az utóbbiakat nevezte "hárommillió koldusnak".)

Korábbi földreformjavaslatok

Az első világháború után

A két világháború között több agrárkiigazítást hajtottak végre, az átfogó reform azonban elmaradt.

Az első világháború után Teleki Pál gróf kormánya 200 000 parasztnak adott földet, de átgondolatlanul, és a tőkével és szerszámokkal alig rendelkező parasztok közül nagyon sokan a föld eladására kényszerültek.

Az 1930-as évek elején Eckhardt Tibor ellenzéki Kisgazdapártja 3 millió hold felosztását javasolta, méltányos kárpótlással a kisajátítandó földek tulajdonosainak. Serédi Jusztinián hercegprímás a Felsőházban felajánlotta, hogy szétosztják a mindösszesen 850 ezer holdat kitevő katolikus egyházi birtokok nagy részét, ha az arisztokrácia és más nagybirtokosok is így tesznek. (Minderre nem került sor.)

A harmincas évek közepétől Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter telkek juttatott a földnélkülieknek az ún. ONCSA-akció keretében, de ez is csak felületi kezelése volt problémának.

A háború idején

A háború közeledtével a szociális feszültségek kezelése fontosabbá vált. Teleki Pál kormánya már 1940-ben kidolgozott egy földreform javaslatot, ennek bevezetését azonban a háború kitörése miatt elhalasztották. Ez 250 hektárban állapította meg a földbirtok felső határát.

A Kállay-kormány továbblépett, a javasolt felosztás körébe bevonták volna az egyházi, községi és állami birtokokat is és így az ország teljes szántóterületének 90%-a 50 hektárnál kisebb birtokokból állt volna.

Még a háború alatt még ennél is jelentősebb birtokaprózásról szóló javaslatot dolgozott ki a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt.

A kommunisták által előterjesztett és kivitelezett reform minden korábbi javaslattevőt meghökkentett radikalizmusával, mert olyan mértékben aprózta fel a földet, ami már a későbbi (mégis csak kényszer alatt végrehajtható) szövetkezetesítési politikát vetítette előre (a parasztok azonban ebből semmit sem sejtettek). 

A földreformtörvény

 Politikai eszköz

 A törvény nem csak a nincstelenek földhöz juttatását, hanem a Horthy-rendszer uralkodó rétegeinek, az előző kormányok hivatalnokainak, a németeket támogató hazai kisebbségi németek és a nyilasok megbüntetését is szolgálta.

A törvény teljes földelkobzásra ítélte a "hazaárulókat", a nyilas, nemzetiszocialista és egyéb fasiszta vezetőket, a Volksbund tagjait és a "háborús és népellenes bűnösöket". Hazaáruló, háborús- és népellenes bűnösnek az minősült, "aki a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatta, aki önkéntes jelentkezéssel német fasiszta katonai, vagy rendfenntartó alakulatba belépett, aki valamilyen német katonai, vagy rendfenntartó alakulatnak a magyarság érdekeit sértő adatokat szolgáltatott, vagy mint besúgó működött," vagy "aki ismét felvette német hangzású családi nevét".

Nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetőnek az minősült, "aki bármilyen elnevezés alatt, a nyilas vagy más hasonló mozgalom (Magyar Megújulás Pártja, az országgyűlés tagjaiból alakult Nemzeti Szövetség stb.) politikai programját valló tagja volt a kormánynak, az országgyűlés képviselő- vagy felsőházának, az országos, kerületi, vagy a budapesti vezetőségben tag volt, vagy aki 1941. évi június 26. napja után a nyilaskeresztes, vagy más fasiszta mozgalom politikai, társadalmi és gazdasági elveit szolgáló párt, egyesület vagy más szervezet helyi alakulataiban mint vezető, helyettes vezető, titkár, ügyész működött, avagy a nyilas és egyéb fasiszta pártban, a rendvédelmi alakulatnak tagja volt."

A földosztási rendelkezések

A törvény értelmében Országos Földbirtokrendező Tanács, Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és Községi Földigénylő Bizottságok alakultak, tagjaik megbízatásuk tartama alatt közhivatalnokoknak minősültek.

Földreform során az 1000 hold alatti úri birtokosok maximálisan 100, a paraszti birtokosok pedig 200 hold földet tarthattak meg. A törvényhatóságok, községek és egyházak földbirtokai, illetve az alapítványi birtokok nagyságukra való tekintet nélkül 100 holdig voltak mentesek a megváltás alól.

Az ezer holdnál nagyobb birtokokat teljes egészükben elkobozták. Az úgynevezett paraszti birtok esetében a 200 holdon felüli részt sajátították ki, az antifasiszta ellenállók viszont megtarthattak 300 holdat.

A földosztás eredménye

A földreform több mint félmillió úgynevezett szegényparasztnak juttatott 5 hold, vagy ennél kisebb földet. A reform meghirdetése után 750 ezren jelentkeztek földigénnyel és 642 ezren kaptak összesen mintegy 3 millió holdat. A földosztó bizottságok összesen 5,6 millió hold földet vettek igénybe, azaz az összes földterület mintegy 35%-át.

A földreformot egyetlen számottevő politikai-társadalmi erő sem ellenezte, támogatta még a gyakorlatilag teljes földvagyonát elvesztő magyar katolikus egyház is. A volt birtokosok nem kaptak kártalanítást és a kormány nem fogadta el Nagy Ferencnek azt a javaslatát sem, hogy az egyházak kapjanak kárpótlást, hogy fenn tudják tartani iskoláikat és egyéb intézményeiket.

A végrehajtás módját sokan kritizálták, a Kisgazdáktól a Nemzeti Parasztpárt jobboldali szárnyáig és külföldi megfigyelőkig. A földosztás sok helyen órák alatt folyt le, a bizottságokból kizárták a szakértőket azzal, hogy "urak" nem vehetnek benne részt, a felosztás körüli panaszokat pedig önkényesen és osztályelfogultsággal és gyakran a kommunistákat előnyben részesítve kezelték a bizottságok. Saját kritikáját évekkel később Nagy Ferenc némileg tompította, amikor elismerte, hogy a reform gyors végrehajtása helyes lépés volt.

Forrás: Wikipédia

Gerő Ernő: Új honfoglalás

Megjelent: Szabad Nép, 1945. március 25.

Hazánk életében évtizedek óta kétségtelenül a legfontosabb esemény az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a nagybirtokrendszer megszűnéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról. A rendelet végrehajtása során körülbelül 500-600.000 család jut földhöz, többszázezer házhelyhez és hozzávetőleg ötmillió katasztrális holdnyi földterület kerül a mezőgazdasági munkások, cselédek, zsellérek, béresek és nagycsaládú kisgazdák kezére. Ezzel lényegileg letűnik a magyar történelem színpadáról a nagybirtokos félfeudális osztály, mely egy emberöltő alatt kétszer sodorta bele hazánkat országvesztő bűnös háborúba, katonai vereségbe, nemzeti összeomlásba. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front politikai érettségét és szilárdságát bizonyítja, hogy a demokratikus pártok között létrejöhetett a nép nagy tömegeit kielégítő megállapodás olyan sorsdöntő kérdésekben, amely a földreform kérdése. Ez egyben az újból éledező reakció első nagy veresége.

Az elmúlt évtizedek folyamán nem volt olyan kormány Magyarországon, mely ne ígért volna földet a parasztnak. És minél szorultabb helyzetbe került a magyar reakció, annál arcátlanabbul ígérte a földet és annál arcátlanabbul szegte meg az ígéretét. Mikor a háborús kormányok Ukrajnába, a Don vidékére hajszolták a magyar honvédek százezreit, hogy ott elpusztuljanak a német fasiszta rablóimperializmus ügyéért, azt hazudták, hogy ez az új magyar „honfoglalás”. Mikor a németcseléd Szálasi magyar katonák hullahegyeivel kísérelte meg eltorlaszolni a felszabadító Vörös Hadsereg útját, földet ígért annak, aki elég galád vagy elég ostoba volt, hogy a német rablók érdekében a vásárra vigye a bőrét.

Nincs mit csodálkozni azon, hogy a múlt reakciós kormányai nem váltották be ígéretüket. Hiszen programjuk, melyet nyilvánosan hirdettek, csak arra szolgált, hogy elkendőzze a másikat, az igazit: a magyar nép kíméletlen elnyomását és rabságbantartását. Az országnak fel kellett szabadulnia, az egész reakciós rendszernek össze kellett omolnia, hogy olyan kormányzat jöhessen létre Magyarországon, mely nem csak ígér földet a parasztnak, de oda is adja.

A földreformról szóló rendelet megjelenése az új magyar demokrácia hatalmas sikere. A földreform az összes demokratikus pártok közös műve. A sikerhez nem kis mértékben járult hozzá a Magyar Kommunista Párt, amely, mint az ország más nagy kérdéseiben, ebben is az élen haladt. És aligha lehet véletlennek tekinteni, hogy a földreform éppen akkor valósult meg, amikor a mi pártunknak alkalma nyílt arra, hogy közvetlenül, a kormányzat legfelsőbb szervén keresztül is kifejezésre juttassa megmásíthatatlan akaratát: Földet a magyar parasztok százezreinek!

Bizonyára vannak, akik azt gondolják, hogy a földreformról szóló rendelet megjelenésével eldőlt az ezeréves per. Eldőlt, de még nem dőlt el végleg. Ahhoz, hogy végleg eldőljön, biztosítani kell a földreform gyors és maradéktalan végrehajtását. S ez nem kisebb feladat, mint a reform tetőaláhozása volt.

A reakció nem alszik. Nem nyugszik bele egykönnyen a vereségbe, melyet szenvedett. Meg fogja kísérelni a legfurfangosabb eszközök felhasználásával megfúrni, vagy legalább szabotálni a földreform végrehajtását. Ezért szükség van a demokratikus pártok éberségére. Még szorosabbra kell zárni a sorokat! A demokratikus pártoknak, melyek együtt fogadták el a földreformot, együtt kell felvonultatni erőiket, hogy biztosítsák végrehajtását is. A Magyar Kommunista Párt központi vezetősége határozatot hozott, hogy az elkövetkező hónapokban a párt főerejét a földreform végrehajtására mozgósítja. A magyar nép tudja, hogy amit a pártunk elhatároz, azt keresztül is viszi. Mert komolyan veszi saját határozatait és mert csak olyan határozatokat hoz, melyek meg is valósíthatók. Most félre kell tenni a szűkebb értelemben vett pártérdeket és mindenkinek ki kell állnia a gátra a köz érdekében. Ezért a Magyar Kommunista Párt felszólította a többi demokratikus pártokat, hogy példáját követve, ők is mozgósítsák legjobb erőiket a földreform-rendelet megvalósítására, az új Honfoglalásra. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez meg is fog történni s hogy a demokratikus erők egységfrontja, mely nélkül nem lehet felépíteni az új Magyarországot, megszilárdulva, megerősödve fog kikerülni abból a harcból, melyet a földreform megvalósításáért vív a reakció és a háborús összeomlás okozta nehézségek ellen.

Szólj hozzá!

Címkék: földosztás Gerő Ernő Földreform

A bejegyzés trackback címe:

https://uzemihirado.blog.hu/api/trackback/id/tr815389269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.