Lampart Üzemi Híradó, 1949. szeptember 29.

Az egész világ demokratikusan gondolkodó népe ma Budapest felé figyel. Figyeli azt a hatalmas harcot, melyet a nyugati imperialisták ellen vívunk, mert az már minden demokratikus és nem demokratikusan gondolkodó nép is tudja, hogy Tito, Rajk és a többi elvtelen banditák az imperialisták ötödik hadoszlopához tartoznak.

Budapest, 1949. szeptember 20. Rajk László volt külügyminiszter és Brankov Lázár szembesítése a Népbíróságon, ügyük tárgyalásán

Ökölbe szorul a keze minden öntudatos dolgozónak, mikor a pör anyagát olvassa, melyből kitűnik, hogy milyen gazságra szövetkeztek ezek a bitangot ellenünk. Meg akarták semmisíteni elért szociális eredményeinket, keserves verejtékkel felépített gyárainkat, hidainkat, gyermekotthonainkat, az üdültetést, a fizetett ünnepnapjainkat és újra kizsákmányolható bérmunkásokká akartak bennünket alacsonyítani. Hogyan akarták Pártunkat összetörni és vele együtt minden elért politikai és gazdasági eredményünket megsemmisíteni. Hogy: Rákosi, Gerő és Farkas elvtársakat orvul akarták meggyilkolni. Erre az ocsmányságukra figyelt fel az egész világ. Milyen rendszer, amelynek visszaállítására ilyen aljas eszközökre van szükség.

De amilyen szomorú volt számunkra a Rajk- és a Tito ügy, most olyan felemelő. Az imperialista országok dolgozói, de különösen Jugoszlávia, Francia- és Olaszország dolgozói tisztán látják a dolgokat, undorral fordulnak szembe kormányaikkal. És így a fegyver visszafelé sült el. Ennek a hatalmas kémhálózatnak a leleplezése a népi demokráciák győzelme, melyből a békefront megerősödve, harcias elszántsággal került ki.

Ezzel az egész világ népének tettünk szolgálatot, hogy ezt a veszélyt elhárítottuk, mert csak nem gondolták ezek a kalandorok, hogy mi a dolgozó magyar nép és a velük szövetséges dolgozó parasztság ölbetett kézzel néztük volna, hogyan fosztanak meg gyárainktól, földjeinktől és jogainktól.

Budai