Fényes szellők

A kisgazdapárt politikai napilapja, az Alföldi Népújság július 24-i számában „A beszolgáltatás során az ország készleteit nagyrészt kimerítettük”[1] címmel közölt beszámolót a békés vármegyei közellátási értekezletről. Az írás idézte a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) gyulai kirendeltségének a vezetőjének, Mihejev[2] őrnagynak a hozzászólását is. Mihejev arra kérte a vezetőséget, hogy ne nehezítsék meg számára a beszolgáltatás végrehajtását, mert ő csak parancsot teljesít, „amikor a beszolgáltatás pontos idejéhez és mennyiségéhez” ragaszkodik. A lap szerint Mihejev a következőket mondta: „Kérem önöket, ne hozzanak engem olyan nehéz helyzetbe, hogy akaratom ellenére kelljen cselekednem. Mit válaszoljak és [!] feletteseimnek, miért nem tudtam végrehajtani az utasításaikat. Azért mert én voltam gyönge, vagy azért, mert egyesek szabotáltak? Ismételten kérem, ne hozzanak engem nehéz helyzetbe teljesítsék beszolgáltatási kötelezettségeiket”. Ezek után Mihejev elmondta, hogy vannak települések, ahonnan „egy grammnyit sem kaptunk”, míg máshol határidőre végeztek a beszolgáltatással, mégpedig úgy, hogy „nem kényszerrel vitte el azt a város vezetősége, hanem minden erőszak nélkül”. Végül arra kérte a települések vezetőit, hogy a zöldség- és gyümölcs beszolgáltatását minél gyorsabban hajtsák végre.

Az inkriminált részlet az Alföldi Népújság 1946. július 24-i beszámolójából

Augusztus 12-én a lapban megjelent írás miatt az őrnagy arról értesítette a békéscsabai kapitányság politikai rendészeti osztályát, hogy a lap engedélyét bevonta és a lap további megjelenését bizonytalan időre megtiltotta. Ezután Urbán László rendőr százados és Mazán János rendőr hadnagy felkereste Horváth Lászlót, a lap felelős szerkesztőjét a békéscsabai szerkesztőségben, ahol jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy Horváth a betiltást tudomásul vette.

Két nappal később azonban a betiltás miatt a lap Balla Antal tájékoztatásügyi miniszterhez fordult segítségért, hogy a miniszter járjon el a SZEB-né a büntetés feloldása érdekében. Balla az ügyben a SZEB közigazgatási osztályának vezetőjéhez, Beljanov vezérőrnagyhoz fordult, arra kérve őt, hogy vizsgáltassa ki a történteket. Augusztus 21-én Beljanov válaszolt is Ballának, és közölte vele, hogy a vizsgálat megerősítette Mihejev azon állítását, miszerint az Alföldi Népújság „szándékosan elferdített formában számolt be” az őrnagy békéscsabai beszédéről, és hogy „semmi hasonlót nem mondott és a lap megbocsáthatatlan koholmányt tett közzé”. Beljanov Szviridov altábornagynak, a SZEB elnökhelyettesének utasítására azt közölte Ballával, hogy a lap augusztus 12-étől egy hónapig nem jelenhet meg, és „jövőbeni hetilapként való kiadása csak abban az esetben lehetséges, ha elmozdítják a jelenlegi felelős szerkesztőt és felelősségre vonják azt a tudósítót, aki elferdítette a SZEB megbízottjának a tanácskozáson elmondott beszédjét”. Augusztus 27-én a Tájékoztatásügyi Minisztérium értesítette a Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntéséről a Független Kisgazdapárt békéscsabai szervezetét, valamint felhívták a figyelmüket arra, hogy a „változásokról, illetőleg az eljárásról” a Tájékoztatásügyi Minisztérium sajtóosztályát haladéktalanul értesítsék. Még ugyanaznap a Tájékoztatásügyi Minisztérium a Belügyminisztérium Sajtórendészeti Osztályát is értesítette a Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntéséről.[3] Miközben zajlott a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal a huzavona, augusztus 14-én Rajk László belügyminiszter egy augusztus 8-i írás miatt szintén betiltotta a lapot egy hétre. Végül egy hónapnyi szilencium után az Alföldi Népújság szeptember 15-én újra megjelenhetett, miután Horváth helyét Ságody László vette át a lap felelős szerkesztőjeként, de 1947. április 1-jéig csak hetilapként.[4]