Szójay Döme 1944. március 22-től augusztus 29-ig volt Magyarország miniszterelnöke. A háború végén kerül amerikai fogságba, ahonnan 1945 októberében kerül vissza Magyarországra, ugyanis az amerikaiak kiadják a magyar hatóságoknak. 1946 márciusában bíróság elé állítják és a népbíróság golyó általi halálra ítéli. Ezután kegyelmi kérvényt ad be, de a köztársasági elnök elutasítja ezt.1946. augusztus 22-én végzik ki.
A vádlottak nagy része, akiket szintén elítéltek, többnyire azzal védekeztek, hogy ők szakemberek és nem politikusok; nem antiszemiták, hanem ellenkezőleg: zsidókat menekítettek; és egyáltalán nem nácibarátok, hiszen ott tettek be a németeknek, ahol csak tudtak. Nem csoda, hogy a népbíróság elnöke emígyen fakadt ki: "Hihetetlen! Ennek a kormánynak a tagjaitól nem hallottam még mást, mint azt, hogy mindenki a fék szerepét töltötte be".
Sztójayt, Rátz Jenőt, Reményi-Schnellert, Szász Lajos halálra, Kunder Antalt életfogytiglani kényszermunkára ítélték
Miskolci Hírlap, 1946. március 23.
Budapest, március 22.
A népbíróság pénteken hirdetett ítéletet Sztójay Döme és társai háborús bűnperében. A népbíróság bűnösnek mondta ki Sztójay Döme elsőrendű vádlottat, Rátz Jenő másodrendű vádlottat, Reményi Schneller Lajos harmadrendű vádlottat, Szász Lajos negyedrendű vádlottat és Kunder Antal ötödrendű vádlottat háborús és népellenes bűntettben és ezért Sztójay Dömét, Rátz Jenőt, Reményi Schneller Lajos és Szász Lajost golyó általi halálra ítélte, Kunder Antal vádlottat életfogytiglani kényszermunkára ítélte.
Sztójay Döme a népbírósági perben (1945) (Forrás: NOL / MTI)
Valamennyi vádlottal szemben kimondta a bíróság a politikai jogvesztést és a vagyonelkobzást.
Az ítélet indoklása
Az ítélet indoklásában bűnül rója fel a népbíróság Sztójay Dömének a kormányelnökségre való vállalkozását. Megállapítja az ítélet, hogy Sztójainak Szálasival folytatott tanácskozásai egyengették Szálasi későbbi kormányalakításának útját.
Megállapítja a bíróság, hogy a vádlottak a zsidókra vonatkozó korlátozó rendelkezéseket meghizták [meghozták – eszengé].
Rátz Jenő vádlottal kapcsolatban a népbíróság megállapította, hogy résztvett a Sztójay kormányban és így mindazokban a bűncselekményekben, meg kellett állapítani bűnösségét, amelyek a Sztójay kormány tagjait terhelik.
Reményi Schneller Lajos vádlott, mint miniszter szavazatával hozzájárult a hadüzenethez. Megállapítja az ítélet, hogy Reményi Schneller hozzájárult az ország háborús tehervállalásához s ahhoz, hogy az országot a németek kiaknázzák.
Szász Lajosra vádlottra vonatkozóan az ítélet megállapította, hogy mint a nemzeti szövetség elnöke nagymértékben hozzájárult a fegyverszünet megakadályozásához.
Kunder Antal vádlott az indoklás szerint ugyancsak bűnös a terhére megállapított bűncselekményekben s ezenkívül abban a vádban is, hogy a hercegprímás pásztorlevelét visszatartó postatisztviselőt megjutalmazta.
Az ítélet megokolása megállapítja, hogy a vádlottak cselekedeteinek hatása végeredményben Magyarország kifosztása, német igába döntése és az ország rombadöntése volt és az emberek tízezreinek elhurcolásához, megkínzásához és sokak törvénytelen kivégzéséhez vezetett.
Az indoklás ezután kitért arra, hogy a népbíróság azért mondta ki a vádlottakra a golyó által végrehajtandó halálbüntetést, mert ezek a vádlottak nem aljas bűncselekmények elkövetésére irányuló szándék vezette.
Felebbezések
Óhidi népügyész az ítélet felmentő részei miatt, valamint Kunder Antal vádlott terhére felebbezést jelentett be. A vádlottak és védőik a büntetés enyhítése véget felebbeznek, majd a halálraítélt vádlottak bejelentették, hogy kegyelmet kérnek. A népbíróság a felebbezéseket tudomásul vette. A kegyelemreajánlás kérdésében pedig zárt tanácskozáson döntöttek.
